Reggel 9-kor sikerült felkelnünk, lementünk reggelizni, csomagokat a szállodában hagytuk megőrzésre, majd irány a város. Szerencsére tegnap Balin, a reptéren vettem egy angolnyelvű Szingapúr kézikönyvet, térképpel, leírásokkal, látnivalókkal. A gépen elolvastam az egészet és kijegyzeteltem, hogy mi az aminek bele kéne férni ebbe a napba. A városról annyit mindenképp megemlítenék, hogy elég sok minden tiltott és büntetik is kapásból. Kutyasétáltaás, dohányzás, nem megfelelő helyen étkezés, piros lámpán átsétálás az úton, köpködés, stb. Ezt mindet keményen büntetik!

Mivel Tami imádja az indiai táncot és kultúrát, kézen fekvő volt, hogy egyből Little India városrészben kezdjük sétánkat amely a szállásunktől 10 perc sétára volt. Tényleg, mintha Indiában jártunk volna: az épületek, az emberek, minden olyan volt. Elmetünk a városrész legnagyobb plázájába is, mikor meguntuk az utcai árusok kavalkádját. Itt, a Mustafa Plaza-ban vásároltunk pár indiai cuccot magunknak és ajándékba is.

12 óra is elmúlt, amikor Tamit a következő célponthoz rángattam: Tree Top. Hogy mi is ez? Nos: képzeljük el, hogy a város nagy része úgy épült a dzsungelbe, hogy a növényzetet érintetlenül hagyták. Hatalmas fák, tavak, patakok, erdők, sűrű dzsungel. Ez a Tree Top nevű dolog egy hatalmas függőhíd a dzsungel egy része felett, lombkorona magasságban (161 méter). Ehhez persze azért meg kellett tennünk egy kisebb távolságot gyalog is a sűrű növényzeten át! Pont, mint anno Vietnamban... :) 

Taxival elmetünk a város ezen részéhez majd 5km séta a sűrűben. Na itt azért komolyabban melegebb volt az idő, mint Balin! 35 fok körül, 85-90%-os páratartalom (egyenlítő felett voltunk picivel). 10 perc séta után ledobtam a pólómat, mivel a nadrágom is olyan vizes volt, mintha fürödtem volna benne. Iszonyatos izzadás mind a kettőnkön. Ilyet még nem tapasztaltam és persze ez az egész nem is a tűző napon, hanem a fák árnyékában. Levegő vétel kicsit nehezebben ment a megszokottnál, de annyira fel voltunk pörögve az egész környezettől, hogy csak mentünk és mentünk. Az út sokkal fárasztóbb volt, mint itthon mondjuk Budán a hegyen, ugyanez a táv.

 

 

 

 

 

 

Lógó nyelvvel érkeztünk meg a híd elejéhez. Pompás látvány fogadott minket! A fák felett magasan, beláttuk a fél várost a távolban. Mindenütt érintetlen erdő, élővilág. A hídról elindultunk vissza, lefelé a hegyről, ismét kersztül a dzsungelen. Furcsak állatok, furcsa növények mindenütt. Iszonyat sűrű erdő, párás levegő, kevés víz... További 4 km-t gyalogoltunk egy helyre, ahol már a szomjúság és kimerültség miatt elvitettük magunkat egy autóval. Berobbantunk az első benzinkútra innivalóért. Újabb útvonal tervezés a következő látnivalóhoz.

 

 

 

 

 

 

 

Orchard Road. Ez egy nagyon széles út, tele plázákkal, éttermekkel, bárokkal, nyüzsgéssel. Itt a plázák tényleg egymás szájába lógtak: egyik a másikat érte. Bementünk találomra az egyikbe megebédelni, majd az iszonyatos embertömegtől elmenekültünk egy másik embertömegbe: Sentosa.

 

 

Sentosa egy sziget Szingapúr déli részén. Amolyan attrakció-sziget. Van itt minden: vidámpark, vizi bemutatók, óceánárium meg tudja Isten még mi minden. Monorail-en érkeztünk a sziget 3 megállója közül a legutolsóra. Tudtuk, nincs már sok időnk, mivel a gépünk este 11-kor indul Amszterdamba és a csomagokért még vissza kell menni a szállásra is, így a vidámpark felét (első megálló) kihagytuk. 5 óra körül jártunk, amikor leszálltunk erről a furcsa vonatról. Libegő féleséggel felmentünk egy hegyre, ahonnan bobbal jöttünk le egy kanyargós betonúton a dzsungelben.

Jópofa volt, ahogy abban az idióta bányászsisakban, csomagokkal a nyakunkban, egy-egy bobban ülve cikáztunk az emberek között lefelé az úton. Nézelődtünk még sokat, aztán elindultunk vissza a szállásra, de most kipróbáltuk a városi metró vonalat. Van egy pár belőle, nem drága, mindenhova el lehet jutni vele, klimatizált, kúltúrált, tiszta.

 

 

8-kor a szálláson voltunk a csomagokért, majd ismét metróval kimentünk a reptérre. Fél 10-re odaértünk a kapuhoz. Másfél óra dekkolás, majd felszállás a gépre és elkezdődött újabb 12 órás rémálom a levegőben.